Az örökéletűnek is nevezett PFAS-vegyületeket széles körben alkalmazzák az iparban: ezekkel impregnálják a ruhákat, az edényeket, felhasználják azokat a csomagolóanyagoknál, és nem létezne nélkülük tűzoltóhab sem. Mégis veszélyesek. Ugyanis rendkívül lassan (talán soha sem) bomlanak le teljesen a természetben, éppen ezért súlyos környezetvédelmi problémát okozhatnak. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium a PET Kupát támogató vizsgálata során az ilyen polifluorozott alkilvegyületek közé tartozó perfluorooktán-szulfonsavat határérték felett detektálta: az örök életű anyagok közül is az egyik legöregebbet találták meg a vízben.
Sokszor szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy az emberiség valami nagyszerű dolgot talál fel, ám arról csak évtizedekkel később derül ki, hogy káros lehet a környezetre – mondta el Palotai Zoltán, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Üzletágának vezetője.
Ilyenek a per- és polifluorozott alkil vegyületek is, amelyeknek legjellemzőbb tulajdonsága (ha tetszik ez a „szupererejük”), hogy egyszerre víz- és olajállók. Éppen ezért rendkívül széles körben használatosak a mindennapi életben: megtalálhatók a ruházati tárgyakon, az ételcsomagoláson, a kozmetikai termékekben, illetve többek között a tűzoltó habokban is.
Ezek a vegyületek a több évtizedes felhasználás következtében jelen vannak már vizeinkben is, ami súlyos környezetvédelmi kockázatot jelent. A dilemma tehát adott: nem tudunk nélkülük élni, de mégis veszélyeztetik az ökoszisztémát.
Mindennek oka, hogy egyáltalán nem (vagy csak nagyon nehezen) bomlanak le a környezetben, azaz gyakorlatilag: örök életű vegyületek. A család meglehetősen népes: hivatalosan már ötezret azonosítottak, de a számuk bizonyos becslések szerint elérheti akár a tízezret is.
„Amit most megtaláltunk a Tiszában, az az egyik leghírhedtebb, korábban nagy tömegben gyártott (egyben az egyik legősibb örökéletű) vegyület: a perfluorooktán-szulfonsav. Sikerének titka, hogy több ezer társához hasonlóan poláros és apoláros vegyület egyben, így egyszerre két felülethez is képes tapadni, ennek köszönhetően az egyik legjobb határfelület-képző anyag a világon. Tűzoltóhabként például azért működik tökéletesen, mert kötődik a lángoló olajhoz elzárva azt a levegő oxigénjétől, így hatékonyan tudja eloltani az olajtüzeket” – magyarázta Palotai Zoltán.
Mindennapi előfordulását remekül szemlélteti, hogy a mintavétel során a helyszínen dolgozó laboratóriumi munkatársnak például nem szabad test- vagy arcápolót használnia, nem vehet fel antisztatikus ruhát, nem fogyaszthat olyan ételt, ahol valamilyen csomagolóanyag is jelen van, és még a járművét is megfelelő távolságban kell elhelyeznie, hiszen onnan is bekerülhetnek a vízbe PFAS-vegyületek. Szkafandert kellene felhúznia? Nem jó ötlet: még az is tartalmaz örökéletű vegyületeket.
De mi a baj ezzel az anyaggal? A most mért koncentráció ugyan rendkívül alacsony (az emberre például fürdés közben természetesen nem veszélyes), ám a sérülékeny vízi ökoszisztémát – főleg az apró élőlényeket, rajtuk keresztül pedig az egész tápálékláncot – veszélyezteti.
Mindez azt mutatja, hogy a problémával hazai és európai szinten is foglalkozni kell. Nem véletlen, hogy a Tisza vizében megtalált „ősi és örök életű vegyület” 2025-től tűzoltóhabokban pl. már nem engedélyezett. Viszont az is kétségtelen tény, hogy amit eddig a természetbe juttattunk, az nagyon sokáig ott is marad.
A PET Kupa Magyarországon az egyik legelőremutatóbb környezetvédelmi kezdeményezés. Amellett, hogy évről évre több szakaszon is megtisztítják a Tiszát és mellékfolyóit a felszínen úszó és az ártéri erdőkben lerakódott szeméttől (zömében PET-palackokról van szó, innen is a környezetvédelmi kezdeményezés elnevezése), versenyt szerveznek, emellett szakmai konferenciákon is felhívják a figyelmet a felszíni vizeinket veszélyeztető jelenségre.
Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. (jogelődje a 30 éves WESSLING Hungary Kft.) már több alkalommal is támogatta a versenyt különböző laboratóriumi mintavételekkel és vizsgálatokkal. Ennek köszönhetően derült ki például néhány éve, hogy egy veszélyes műanyagösszetevő, a ftalát is a Tiszában úszik, illetve hogy bizony a hazai folyóinkban is megjelent a mikroműanyag, amely ugyancsak örök életű, és hatalmas környezetvédelmi kihívást jelent.
A műanyagokról és mikroműanyagokról tudjuk, hogyan kerülnek a környezetbe. Mindez igaz a PFAS-vegyületekre is, hiszen azok egyik legfontosabb forrása ugyancsak a szemét, amelyet a PET-Kalózok évről évre igyekeznek minél nagyobb mennyiségben kivonni a Tiszából. Emellett az örök anyagok a talajvízzel és a szennyvízzel is a felszíni vizeinkbe jutnak, a csapadékvíz ugyancsak bemoshatja tavainkba és folyóinkba ezt az anyagtípust, főleg ha olajfinomító, repülőtér- vagy egyéb olyan ipari létesítmény található a környéken, ahol ezzel oltották a tüzet.
Mára elsődlegesen fontossá vált a perfluorozott vegyületek mérése, vizsgálata. Minden a felméréssel, a diagnosztikával kezdődik ugyanis – mondta el Palotai Zoltán, hozzátéve, hogy az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. a folyadékkromatográfia és a tömegspektrometria összekapcsolásával jól alkalmazható analitikai eljárásokat dolgozott ki, és ennek köszönhetően ma már rutinszerűen végzi el ezeket a vizsgálatokat vizekből, élelmiszerekből, valamint csomagolószerekből egyaránt.
Sok más, a környezetvédelemért elkötelezett vállalat mellett kollégáink a cég támogatásával, ám szabadidejük nagy részét is erre áldozva, saját csapattal, leleményesen elkészített hajójukkal egy héten át gyűjtötték a szemetet. Ők vették a mintákat is, amelyeket a laboratórium munkatársai elemeztek.